Tegnap kétszer is volt alkalmam pozitívan csalódni egy-egy rosszat ígérő konfliktus után.
Mentem épp a Minimal Mass-ra mikor szokás szerint rámdudáltak az Andrássy-n hátulról. A pirosban beértem, benéztem a lehúzott ablakán, lehúztam a maszkomat, vártam a magyarázatot, mikor a középkorú ujjával mutatva mondta, hogy "...dehát ott a bringaút, miért nem azon megy?"
Namondom, én most nem fogok veszekedni. Higgadtan – már amennyire az előző sprint után tudtam – válaszoltam.
– Azért nem, mert kész öngyilkosság.
– Hogy-hogy?
– Mert az kvázi Európa legrosszabbul megépített bicikliútja!
– Ja...? Jaaaaj, bocsánat! – tovatűnt a zöldben. :)
De a másik igazán meglepett.
Hamar kiváltam az utolsó pénteki menetből, és mentem tovább a régi útvonalon a Hungárián. Egy darabig az úton raktam, aztán mivel tudtam, hogy a végén úgyis balra menek a Kőbányaira, gondoltam felmászom a bringaútra, amerre a menet is menni szokott.
Igen ám, de ott fel volt robbantva a járda. Sebaj, nagyon óvatosan, gyökketővel átbotorkálok rajta. Ahogy így csordogálok a felbontott járdán, egyszercsak mintha egy bácsi kiabálna velem, tőlem 10-15 méterre elöl. Közelebb érek, hát csakugyan kajabál.
- Szálljon le arról a bicikliről, csak nem képzeli, hogy én félre fogok állni! – és hasonlóak.
Odatoltam hozzá a biciklit, és szóba elegyedtem vele;
Hiába adtam hangot határtalan meglepettségemnek, miszerint miért kéne neki félreállnia, mikor nem is kértem, és soha nem is kérném erre, bizonygattam, hogy nagyon szoktam vigyázni a gyalogosokra, ha nagy ritkán a járdára tévedek, hiába kérdeztem, hogy csak nem feltételezi rólam, hogy azon a kis méternyi sávon elmegyek mellette és majd jól fellököm, egy ideig csak mondta a magáét, aztán el is indult, ott akart hagyni, hogy ő bizony nem kíváncsi az én mondandómra. Ilyenkor utánakiáltottam, hogy akkor ezek után nekem miért kéne vele foglalkoznom, ha ő sem hallgat meg engem? Kicsit gondolkodott rajta, majd elfordult. Duzzogva sietett el, mire én mondtam magamban, hogy ezt bizony nem hagyom annyiban, nem fog egyikünk sem szitkozódva, anyázva hazamenni. Utánasiettem, és juszt is beszélni kezdtem vele.
Valahogy egy idő után oldódni látszott az idős úr, megbeszéltük, hogy csakugyan borzalmasak a járdán vezetett bringautak, és a gyalogjárdán cikázó hentesek, mondtam neki, hogy gyalogosként én is neveltem már járdán tolakvó biciklist, és ami igazán meglepő volt – habár másodszori nekifutásra egyáltalán semmi meglepő nincs benne, ez lenne a természetes –, hogy hasonlóakat mondott, amiket mi szoktunk a CM-en írogatni – erőviszonyok, ki vigyáz kire, kit tart tiszteletben, járda-út-gyalogjárdabringaakrámiborzalom és a többi.
Végén megcsóválta a fejét, majd búcsúzóul baráti hangon annyit mondott:
– Jaj, ne haragudjon, hogy így leteremtettem, nem gondoltam volna... Minden jót magának!
Valami eltévedt kérdőíves betalálta a criticalmass.hu-t, mely afféle ellenszenvet váltott ki a rendszeres olvasókból – nem is csoda, abszolút nem odavaló volt a kérdőív –, mire Nesze fel is tette a kérdést:
bravos szex teszt nem lesz?
Hát tessék, csináltam!
Teszt bringás csajoknak. A Macskaszem előző számában volt;
1. Ha leállna a lift két szint között, kivel szorulnál be?
a. Bios
b. Aron
c. Mcysh
2. Melyik a legszexibb bicaj?
a. Neon-rózsaszín Bianchi
b. BMX, cuki kis szívecskés zászlóval
c. László János úr drótparipája
3. Hogyan lakatol egy igazi biciklis csaj?
a. Citromsárga kriptonyte-tal, első kereket kiszedve, villanyoszlop tetejére.
b. Fog magának egy csinos futárfiút, megbolondítja a mosolyával, és megkéri, hogy vigyázzon a gépére, míg a csajokkal bent ballonozik.
c. Abus lakattal, jól látható helyre, hadd sárguljon a többi bringás az irigységtől, a frissen felszerelt biopace-t meglátva.
4. Milyen sisakot hordasz?
a. Sisak? Előbb érjen utol a baj!
b. Ebben az utcai harcban igazi katonák kellenek, elő a rózsaszín terepmintás dirt-bukót!
c. Semmilyent. Egy rasta csajnak a legcsinosabb bukó van beépítve, nem igaz? ;)
5. Átmész-e a piroson?
a. Olyan piros nincs, ahol én még nem férek át!
b. Ha rendőr áll mögöttem, hátravillantok egy mosolyt, majd a nyeregből kiállva, áttekerek a zebrán. Mire felébrednek a révületből, már úgyis messze járok.
c. Nem. Szeretem a piros színt, gyönyörködöm benne amíg ki nem zöldül, esetleg beszélgetek az autósokkal!
Ha a legtöbb kérdésre az a-választ adtad, akkor te valószínűleg igazi Rabic vagy, nem ijedsz meg a hetesbusztól, de még egy Hummer-felvonuláson is átvágsz szívbaj nélkül.
Ha sok b-válaszod volt, vadóc, bringás csaj vagy, olyan aki mögött összeütköznek az autók, és felsorakoznak a futárok is a sávelválasztón, küldeményükről megfeledkezve.
Amennyiben a kérdések nagy részénél a c-választ érezted magadra igaznak, valódi zen-bicajos vagy. Megtaláltad az legrejtettebb szépséget a biciklizésben, az Ikarus motorzaján keresztül is meghallod a madárcsicsergést, és a füstje sem borítja el előled a napot. Maga vagy a két keréken járó megfontoltság és nyugalom!...és milyen ügyesen!
Wilika ott volt!
Lehet mindenféle megsavanyodott "hát elbohóckodtunk", meg "nem ért ez semmit" kommenteket fűzni hozzá, de én baromira jól éreztem magam.
Egyedül a többiekből hiányoltam a lelkesedést. Kapom jobbról a jelszót amit László János mondott ki a sor elején, a megbeszéltek szerint kiáltom tovább balra, erre meg néma csöndben néznek rám onnan... morcos lettem.
Vicces, hogy vagy háromszor jöttek oda hozzám, hogy megkérdezzék, mi folyik itt. Egy mobilon keresztül távirányított férj – persze, vettem kenyeret, felvágottat is, majd megyek haza – egy érdeklődő, mosolygós néni, és két lány, akiket sajnos jól elijesztettem, mert pont akkor jött jobbról a kiáltás – és továbbítottam – ők meg "jajóokéköszi" el is rohantak.
Amúgy – ahogy arra előző posztban is felhívta bátyám a figyelmem – csakugyan némi "médiaszereplésem" is volt, az index videóján magamra ismertem. Furcsa különben, hogy ezekben a cuccokban nem ismerek magamra, csak szépen egyenként beazonosítottam a sisakom, a biciklim, a kabátom, meg a szorítókat a nadrágomon.
Kükü válla mögött tűnök néha fel a háttérben – amint épp nazális higiéniámmal foglalkozom –, illetve a monológja alatt látszom a kép közepén (0:19-től) amint épp a holnapi mágneslap osztásra cserélünk számot páran.
forrás: index.hu
Egy pohár UHT tej; ~50 Ft
Két tojás: ~80 Ft
30 Deka liszt: ~40 Ft
Szóda: ~30 Ft
Töltelék: 100 Ft
A kisütött palacsintákkal elkerekezni a Millire, és nézni a Gébics előtt elégedetten nyammogó, éhes bringásokat;
Felbecsülhetetlen...
Az üzemeltetőnek meg a jó k_rva anyját, Szultán úgyis megtalál!
A Gébicset nem adjuk! Hol van ilyenkor Szultán?
Remélem megoldják a fiúklányok. Többet addig pánikkeltés elkerülésének érdekében nem írok.
Tehát akkor biciklizzünk.
Ugye vettem lakatot, bringakompútert – mentem 43km/h-val –, első, hátsó villogót reflexszalagokat.
Utóbbiak persze azért felelősek, hogy az autósok észrevegyenek. Mint tudjuk, ez nem mindig olyan egyszerű – aki még nem ismerné, az nézze meg a videót, és mondja meg, hány passzt adott a fehér csapat. Igyekezzünk minél feltűnőbbek lenni!
Ez amolyan póló (ó'csó házi dizájnnal) ami hátulról hárítja az autósokat, virító színekkel, némi sokkoló vizuális hatással és egy csepp morbidsággal hívva fel arra a figyelmet, hogy én is ott vagyok köztük.
Nos, elfogadom, ha valaki azt mondja, hogy "K_rva anyád Wilika, ez nem vicces!"
De mint mondtam, igyekeznünk kell minél láthatóbbá tenni magunkat
(citromsárga pólót akartam, csak nem volt a kínaiban, de meg kell
valljam ez is pompásan fest), és gondoltam egy ilyen kéréssel egybefont riogatással a hátunkon biztosan észrevesznek.
Ez a póló háta. Még erősen kísérleti stádiumban van (igen, tudom-tudom, kicsit szétfolyt, más technikát kell választanom).
Még nincs kipróbálva de elgondolkodtam, hogy mi van, ha a
bringára hajolva csak az alsó két sort látja a mögöttem haladó, BMW
X5-ben ülő úriember? o_O
És pár szó a készítésről, mert a CM-fórumon kérdezték.
Itt a teljes brigád (csak Abigél a laptopom, és a nyomtató hiányzik belőle)
És most egyenként:
Ő a tálka, amiben kikevertem, hígítottam a színeket,
illetve benne mártottam meg a hengert.
Ez a henger, mellyel a stenclin keresztül
felvittem a festéket a pólóra.
Két tégely Marabu festék.
A piros túl világos volt,
úgyhogy vegyítettem kicsit a feketével.
Két ilyen pamacsot merítettem meg
a piros festékes lében,
és vágtam jó erőből hozzá a pólóhoz.
Vágókés a stencli kivágásához, illetve vonalzó
a hosszabb egyenes oldalakhoz.
Határozott mozdulatokkal, a nedves ecsetet használva,
meggyőző "vérspriccelést" tudunk csinálni a híg vöröses festékből.
Vasaló a festék fixálásához, miután megszáradt.
...és maga a stencli, melyet
egy százforintos mappa fedlapjából vágtam ki.
(de megtette volna az a dipa
lap is amire a referenciát nyomtattam)
Nos, megvolt az első bringautam a sűrűjébe. Nyélen raktam a Margit körtén.
Várakozásommal ellentétben egyáltalán nem voltak bunkók az autósok a déli tili-toliban. Egemre mondom, a gyalogosokkal több problémám volt.
Egyszer eltévedtem és hirtelen egy bringagyalogúton találtam magam. Úgy döntöttem, hogy a Mammut melletti kis utat kibírom a járdán – tudom, rossz bringás vagyok. A fiatalok még félreugrottak a csengetésre, de az öntudatos küllemű, kifestett, óriásnapszemüveges, shoppingoló mamika csak akkor volt hajlandó félrevonulni mikor már agy öt méterre voltam tőle, pedig ha belefutok akkor a szeme között kapom, nem a hátán – értsd, végig szembe jött.
Ellenben az autósok!
Ahogy a tükrök között, az elválasztósávon cikáztam, – lenyűgöző érzés, szinte repültem a sok álló autó között! – nem győztem csodálkozni. Fel akartam kiáltani, "Mózes vagyok! Mózes vagyok!", az autók tömege úgy nyílt meg előttem. Dobozos kocsik, kombik, de még - DE MÉG! - az SUV-k is kifordultak előlem.
Lehet, hogy csak ordított rólam, hogy közveszélyes kezdő vagyok?
Mosolyogva nyugtáztam a bringacomputert végiglapozva, hogy 12 perc alatt jutottam el oda, mellyel BKV-val még jobb esetben is 20-25 percembe került volna.
Csak az a szemét hegy ne lenne. Miért nem lakhatok sík terepen? Szeretem a budai hegyeket, de én vézna lábú alföldi gyerek vagyok!

Személyes blogom. Néha picsog, néha lelkendezik, fotókat mutogat, videózik, mereng, bölcseket mond, hülyeségekkel égeti magát, emlékeket raktároz. És te ezt mind csillogó szemekkel olvasod.
mailme(et)wilika(pont)hu
ezen a címen lehet engem zaklatni!
RSS


balinto 2006 és wilika épp turkál benne