Rijannát...

Kis esti idill;

– Vili... te... te Rihannát fütyültél az előbb?
– Most mit csináljak, egész nap azt hallom a boltban.

Eminem ft. Rihanna; Love the way you lie – komolyan, ülj le a rádió elé, kapcsolj a "rádióegyre" és várj vagy egy órát, hallani fogod biztosan vagy akármelyik másik számot... egy órába simán belefér a teljes tracklistjük.

...és igen, mint az a fentebbiekből kiderül, végül találtam munkát. Semmi extra, egy használtruha-boltban kergetem a tolvajokat, rendezgetem a sztendereket és hasonlók. Azt atomfizikusi melók sajnos mind beteltek. Majd legközelebb.

Mazsola

Felnőtté válás az, mikor a mazsolát többé nem piszkálod ki az ételből, hanem faarccal megrágod és lenyeled.

Mikor legyek diák?

– Szóval néztük az önéletrajzodat, és láttuk, hogy erre a munkára alkalmas lennél teljesen. Tudnád vállalni minden hétköznap?
– Már nem azért, de ez nem diákmeló? Mikor legyek akkor diák?

Hogyan kell

– Bazz, írt egy levelet, hogy hogyan kell használni a szkájpot.
– Ki? Anyád?
– Nem, a Szkájp!
– Miért, ők sem tudják?!

Helyzet

Némi kétségbeesésre adhat okot, hogy eggyel lejjebb zuhant a pagerank-em. Ennyire nem foglalkozom a blogommal. Lehet, hogy szépen, lassan, unalmas felnőtté válok, és nem lesz semmi írnivalóm.

Tartsatok ki!

Timetrip

Az archiválós merevlemezem persze el van átkozva.

Nekiálltam, hogy letakarítsam róla a felesleget, helyet csináljak az új dolgoknak. Szokás szerint belebotlottam  régi fájlokba, amiket nem lehet csak úgy megkerülni. Az imént még csak pár fotót nézegettem három, vagy akár öt évvel ezelőttről, most meg épp a naplómat böngészem, amit még 2004-ben kezdtem el írogatni – természetesen digitálisan, képekkel illusztrálva.

Amikor a képeket léptetgetve egy album végére érek, és fanatikusan nyomogatni kezdem a tovább gombot, hogy én még akarok többet látni a múltból, látni akarom a régi helyszíneit az akkori életemnek, az állataimat – mert volt mindenféle – látni akarom azokat az álmos fényeit a régi háznak, látni akarom apám még fekete haját-szakállát, akkor rádöbbenek, hogy mennyire függök ezektől az emlékektől.

...és hogy egyáltalán, mennyire más volt akkor. Valahogy olyan jó. De visszagondolva, akkor sem voltam szinte soha megelégedve. Emlékezni viszont mégis olyan jó egy-két részletre – némelyikre meg nem.

Lehet, hogy szimplán csak be kéne ismernem, hogy most is lehet jó.

Mert végül is... az.

ps.: azt azért belátom, hogy mostani szememmel nézve, akkor minden üresebb volt, most sokkal több minden van bennem. De lehet, hogy csak lenézem fiatalabb énem.

Férfiasság - Patetik XX

– Ennyire nagy szám most ez a póker?
– Az.
– De miért?
– Hát mert tudod, ilyen férfias dolog.
– És te miért nem csinálod?
– Mert egy köcsög buzi vagyok...

Minősítés

– ...aztán még felvételi is.
– Hova is?
– BME, ipari formatervezői mérnök.
– Második helyre beírhatod az RKK-t! Nem mondom, hogy olyan jó, de

...

– De?
– De na! :D