
Míg a használtruha-boltban dolgoztam, minden második csütörtök estém azzal telt, hogy a személyzet többi tagjával le kellett vállfázni a teljes árukészletet – lefogyasztott kínálat esetén is fél vagy egy tonna ruha és egyéb ócskaság – és zsákokba hajtogatni, majd a megérkező árut – az már vígan több lehetett, mint egy tonna – lecibálni 10-15-20 kilós zsákok formájában a szállító autóból, és kiaggatni a boltba, miközben éktelen mennyiségben dől a por és a kosz.
Tavaly áprilistól minden ilyen csütörtökön ott voltam, majd mikor egyszer szeptemberben megbetegedtem, és első ízben nem voltam hajlandó lázasan bemenni, ki is lettem rúgva – szerencsémre pont az előtte való napon hívtak egy cégtől, hogy aktuális-e még a jelentkezésem, mint webgrafikus.
Most már fél éve, hogy nem dolgozom ott. Úgy tűnik, azóta már hetente van árucsere.
Valahányszor rossz a kedvem, arra gondolok, hogy hány árucserén nem voltam már ott, és minden ilyen gondolattal egyre boldogabb leszek.
– Miért árul minden hajléktalan FigyelőNet magazint?
– Vili... az nem FigyelőNet, hanem FedélNélkül.
– Ó, már értem.
Nem gondoltam volna, hogy valaha ilyet megérek. De a freeblog minden bejegyzést elhagyott, ami augusztus után született.
Belegondolva abba, hogy mennyit blogoltam az utóbbi időkben... talán nem is akkora katasztrófa.
Persze hála a guglinak, most is megmenekültünk.
Amikor Vaterán látom, hogy a kiszemelt termékre a szemem előtt teszik meg a liciteket az utolsó másodpercekben - köztük én is -, és végül mégis én nyerek, olyan szívesen kiírnám a terméklapra, a nevem mellé, hogy "Be-be-beeee!"
Komolytalan vagyok.
A zuhanyzónkban lévő gumiállatok már vágják.

Most már, hogy felnőtt ember vagyok, saját, rendszeres keresettel, ebéd előtt is megehetem a túrórudit.
Akár kettőt is.
Munkahelyemen megtudtam a kolléganőktől, hogy a férfiak zuhanyzáskor csak beszappanozzák a mellkasukat és készen is vannak, a talpukat sosem mossák, ellenben a "farkukat" legalább háromszor, és ha van egy tiszta alsógatyájuk, akkor valószínűleg randira mennek.
Sértve érzem magam férfiasságomban.

Személyes blogom. Néha picsog, néha lelkendezik, fotókat mutogat, videózik, mereng, bölcseket mond, hülyeségekkel égeti magát, emlékeket raktároz. És te ezt mind csillogó szemekkel olvasod.
mailme(et)wilika(pont)hu
ezen a címen lehet engem zaklatni!
RSS


balinto 2006