Patetik V

Tünde Rita ruháján nézegetett egy csatot, mely épp ki volt kapcsolva.
– Rita, kinyílt a csatod, várj, megigazítom neked.
Már jó ideje vesződött vele:
– Francba, próbálok beletalálni a lyukba, de nem megy. – mire Wilika magában, szolidan hümmögve, jegyzetéből fel sem pillantva:
– Mhm... én is úgy kezdtem...
– Most is ott tartasz...
– Hát... jah.
Rita csak forgatja a fejét:
– Én... én asszem lemaradtam.
– Jobb is, jobb is...

Patetik IV

Tünde, Norbi, én, 60-as busz, arcomon tegnap óta furcsa, csíkszerű nyom, ég tudja mitől...

– Wilika, mi ez a karmolás az arcodon? Hmmm...?
– ...és ez a hosszú, szőke hajszál?! Wilika, csak nincs valakid?
– Megtámadott egy golden retriever baz_eg...

Patetik III

...és még mindig van.

Ismételt beszélgetés Tündével.

– Jaj, a szülés az olyan... uhh.
– Mert a szex az gusztusosabb?
– Mivan?!
– Hát ott is folyik mindenféle nedv, meg mittomén, nem értek hozzá.
– Azért két teljesen különböző dolog.
– Mindekettő egy Csoda!
– Hát, van akinek csodaszámba megy mi?
– Jah... ... EZ AZ, RÖHÖGD KI A NYOMORÉKOT! GYERÜNK, RÖHÖGJ CSAK!

...és mindketten nevetünk a buszmegállóban.

Patetik II

Van az a pici lakás a Margit körúton. Olyan jó lenne ott lakni. Reggel csak egy kis séta vinne a sárga szöcske megállójába, és benn is lennék a fősulin.

Este meg a másik irányba indulnék – állítólag valami debil nagy diszkó van arra – felszednék néha egy-egy betépett csajt, hazavinném, szex minden mennyiségben, konyhapulton, mikró tetején, WC ülőkét a fejére csapdosva, tükörnek döntve, tejszínhabbal szórakozva, vagy csak úgy hagyományosan az ágyban, aztán reggel kalács-kakó, buszjegy az ajtó mellett, viszlát!

A valóságot meg szemléltesse a tegnapi beszélgetésem Tündével:
– ...de ez amúgy elég nyugdíjas ház, nem Vili?
– Annyira nem, múltkor is hazakísértem egy tök csinos lányt...
– Nem is kísérted, hanem követted, nem?
– Najó, tényleg...

Patetik

– Bármikor szarráverlek csében!
– Nekem meg van csajom.

Nincs barátnőm, Counter Strike-kal meg még életemben nem játszottam.
Maga vagyok a megtestesült szánalom...

Ünnep (PrePatetik)

Wilika: ...nem nem nem nem nem, a szarás az egy ünnep, ünnep a testnek.
Matooka: A szarás? A dugás! AZ az ünnep a testnek.
Wilika: Náh, nekem az csak úgy ünnep mint az augusztus 20-a.
Matooka: Az hogy?
Wilika: Hát, évente csak egyszer van, de általában az is elmarad, pedig nagyon várjuk.

(2008. 09. 15. edit: A "Prepatetik" alcím később került hozzá, lévén, hogy ilyenkor még nem létezett a Patetik sorozatom)