Vége

Három és fél év után megtörtént az amit szinte már elképzelni is csak félve tudtam.

Befejeztem matematika tanulmányaimat. Olyan érzés, mintha életem legnagyobb akadályán lennék túl. De komolyan.

Vaskos 96 centis gyönyör

A bulvárosan sekélyes stílusú cím nem véletlen.

A tegnap legyártott Kókusztekercs a korrekciós vágások – tehát a végeinél a szélek eltávolítása – után csakugyan 96 centiméter hosszú volt, és nagyon finom.

Jutott belőle az unokahugi 4-ik szülinapi zsúrjára, nekem és Tündének.

Néhány kép, tessenek odafigyelni a képfeliratokra! (háttérben gondos szomszédunk által eláztatott falunk)

Lajkó koncerten voltam

Nemrégiben láttam az egyik online aukciós oldal promóciójában, hogy lehet jegyet venni Lajkó Félix koncertre potom 990 Forintért. Tekintve, hogy mostanság szinte csak a Müpában játszik 7-8-10 ezrekért, ez igazán kihagyhatatlan volt. Fogtam magam, és bevásároltam, egyet magamnak, egyet mátkámnak, kettőt pedig bátyámék részére.

Még bőven időben megtaláltuk a Petőfi Sándor utcában a helyet ahol a koncert készülődött, átvettük a jegyeket – a beígért velkámtrink sehol, de sebaj – aztán még elmentem a mosdóba könnyíteni magamon, mikor egy reszelős hang ütötte meg a fülemet a piszoárnál állva.

– Jó a hajad!
– Kösz, – mondtam röhögve – de így a fiúbudiban kicsit meredek ez a mondat, nem gondolod?

Aztán az egyik wc-ből kilépő lelkes egyednek kinyíltak a szemei, hogy jé, hát ez a Lajkó művészúr – nem gyengén bekúrva –, és nekitámadt, hogy látta ám a Müpában, ahol lila ing volt rajta, és nem bánja-e, ha egy közös fotót készítenének kettejükről. Elvállaltam a mobilfotó készítését, mire úgy döntöttem, hogy akkor már én sem maradhatok ki, az én telefonommal is készüljön egy.

A kép szinte tökéletes; Mobilfotó, zaj, sablonos, sztárral együttvigyorgás, mosdó, háttérben bónusz májvipes vakureflex. (Katt a nagy méretért!)

Kis szidalmakkal körítve még megtudtuk, hogy a csúszás oka a menedzserek stratégiája; "hadd igyon még a nép, rendeljenek csak"

Sebaj, letelepedtünk a színpad kávájára és megvártuk míg belekezdenek. Félixnek hamar elege lett a hangtechnikusi tili-toliból, belerúgott egyet a monitor hangfalba, majd úgy döntött, hogy unplugged lesz teljesen az előadás, aki hallani akarja, az fogja. Úgy is lett, a színpadtól távolabb lévők számára mintha nem is lett volna koncert, nyugodtan csevegtek – amire a dobos néha egy "kusmá!" rikkantással reagált a csendesebb részeknél –, mi meg első sorból élveztük a performanszt.

A műsor vége felé kaptunk egy kis hamut is a hátunkra, mire hamar megnyugtattam barátnőmet, hogy most nem szükséges a vérontás – bár tömegnyomorban tényleg ötletem sincs milyen fokú függőség kell ahhoz, hogy valaki ne bírja ki cigi nélkül –, mert mindkettőnk ruházata ép, nincsenek rajtuk fekete foltok.

Más eszköz híján a mobilommal lőttem egy-két képet, csak az élményt dokumentálandó.

Szájkülcsik

Szóval van a copenhagencyclechic.com, ami a divatos bringázást kívánja bemutatni, és annak a magyar vonala a cyclechic.hu, ami a hétvégén szervezett egy bringás divatbemutatót a Velodromban.

Namost a cyclechic név a bicikli és a sikk szavakból jön össze, mert ugye sikkes bringázásról van szó. Ennek ellenére szegény bemondólány végig egy bicikliző csibéről beszélt – "szájkölcsik". Egyszer véletlen végre "szákölsik"-et ejtett, de azonnal javította helytelenítette a csibés verzióra, mi meg fejünket fogva, nevetve dülöngéltünk az első sorban.

Ma pedig meg is rajzoltam;

Szomorú óriás

...csak áll egész  nap, és aggódva nézi, ahogy mennek az emberek a temető felé.

Amfitó

Meg fognak kövezni, de vannak bájos részletei is az árvíznek – ez így leírva, mondjuk tényleg durva.

A talajvízszint megemelkedésével egy fantasztikus kis tó lett az óbudai amfiteátrum közepén.

Meg is jelentek a partján sütkérező fiatalok, zoknijukat lehúzó, zsebrádiós öregek, kutyások, sőt a bátrabbak még bele is mártóztak.

(Itt teljes felbontásban megtekinthető (10k px széles) – megjegyzem, nem vagyok nagy mestere a panorámáknak, sosem foglalkoztam vele eleget, de ezt muszáj volt így megörökítenem)

Bevallom hiányozni fog nagyon az a tó. Ha tiszta lenne, jó lenne benne fürdeni, ha nem, akkor meg legalább a kacsákat bámulni rajta.

Emlék a láda aljáról

Fene se gondolta volna akkor...

(részlet a felvi.hu fórumáról. a 2007-es RKK-s gólyatábor előtti szervezkedésből)

Rakott

Hiába a nyakamba szakadó ezernyi sulis hülyeség, a rakott krumplimmal még mindig extázisba tudom ejteni őt.