
Meg fognak kövezni, de vannak bájos részletei is az árvíznek – ez így leírva, mondjuk tényleg durva.
A talajvízszint megemelkedésével egy fantasztikus kis tó lett az óbudai amfiteátrum közepén.
Meg is jelentek a partján sütkérező fiatalok, zoknijukat lehúzó, zsebrádiós öregek, kutyások, sőt a bátrabbak még bele is mártóztak.
(Itt teljes felbontásban megtekinthető (10k px széles) – megjegyzem, nem vagyok nagy mestere a panorámáknak, sosem foglalkoztam vele eleget, de ezt muszáj volt így megörökítenem)
Bevallom hiányozni fog nagyon az a tó. Ha tiszta lenne, jó lenne benne fürdeni, ha nem, akkor meg legalább a kacsákat bámulni rajta.
Fene se gondolta volna akkor...
(részlet a felvi.hu fórumáról. a 2007-es RKK-s gólyatábor előtti szervezkedésből)
Hiába a nyakamba szakadó ezernyi sulis hülyeség, a rakott krumplimmal még mindig extázisba tudom ejteni őt.
...mert fekete keretes képet gyártani jó. Meg szomorú.
A kép alapból fantasztikus volt. A kéztartás, és az arckifejezés tarolt.
Valószínűleg, ha a szöveget is rögtön eltalálják, és nem nekem kell utómunkával átjavítanom, akkor én is rájuk szavaztam volna.

...szóval történt, hogy úgy döntöttem, lakóhelyemtől távol kívánok szavazni. Viszonylag későn találtam ki, de még épp időben.
Apámék hozták fel nekem faluról az igazolást, délben kézhez is kaptam, megebédeltünk, anyámnak még megküzdöttem a szoftveres problémáival, majd elindultam a papíron megjelölt körlet felé. Rolleren hamar oda is értem, portásbácsi eligazított, majd a terembe érve meglepve vettem észre, hogy sor van.
Sor. Meglepődtem ezen, mert bizony én ilyet szavazáson még nem láttam, habár a magam – lassan – 23 évével nem sok hasonló eseményt éltem meg. Otthon csak bementem a pangó iskolaépületbe, "nahátsziavilike, teisszavazolmár?", igazolvány, aláírás, papír, iksz-iksz, urna, aztán sétáltunk is haza.
De itt bizony sor volt. De hát ha egyszer állampolgári kötelezettségem, és hajt a hazafias lelkesedés, gondoltam, már csak végigvárom, elvégre nem azért vettem magamnak zsírtelót, hogy ilyen pillanatokban megegyen az unalom.
Igyekeztem is hátrafele, mikor egyszer csak megszólított a falnál ülő srác, hogy itt a sor vége, a terem túlfelében kanyarodik.
Háromnegyed óra sorbanállás, és vagy 10 pálya után – éljenek a java játékok – kezdtem összehaverkodni a mögöttem álló sráccal és barátnőjével, akik a rolleremre vetettek szemet, amint épp a közlekedési alternatívákról beszélgettek. Megbeszéltük, hogy igény lenne büfére, mert ennyi idő alatt meg is szomjazhat az ember. Amíg folyadék után kutattam, tartották a helyemet a sorban. Egy italautomatát találtam, negyven forint fejében "Hideg narancsital"-t kínált. Lethális dehidratáció, és a számban zuhanó PH-érték kivédésére jó lesz.
Szerencsére a kisgyermekeseket előreengedték. Eztán a körülöttünk állókkal elviccelődtünk, hogy valaki indíthatna egy gyerekkölcsönző rendszert, és meggazdagodhatna, majd rögtön tökéletesítettünk is a rendszeren; Megállapítottuk, hogyha mindenki bérelhet gyereket, akkor ugyanúgy sorok lesznek, ezért 10 percenként újrainduló licittel kell a bérleti jogot kiosztani.
Másfél óra után végre elértem az áhított asztalokat. Papírmunka, jónapotkívánok, igazolványok, arratessék, és bevonultam a fülkékbe.
Meglepett, hogy a kettő fülke voksolásom alatt épp 50%-os teljesítménnyel üzemelt. Azaz egymagam voltam, és rádöbbentem, hogy nem a fülkékből van kevés, hanem a biztosokból.
Kiérve a körletből viszont megdöbbentem. Én a magam másfél órájával meglehetősen jól jártam. Mikor kiléptem elhűlve tapasztaltam, hogy várakozásom alatt, a sor durva becsléssel megnégyszerezte hosszát. Figyeld a (szerény) képeket – szöveggel!
Facebookra- fellépve viszont most olvastam, hogy itt teljesen békésen zajlott az esemény, és a látott sor semmi ahhoz képest, ami a XIII. kerületben volt.
Tudtam, hogy nem úszom meg csak úgy a múltkori pocsolya alatt lapuló kátyút...
– Akkor most nem tudsz menni vele?
– Nem Nagyus, most nem...
Legalább buszozhatok Tündével, meg hallgathatok zenét.
azok a kis karéjok ott a felni anyagából vannak...
Képrejtvényünk Tündével, azok kedvéért akik nincsenek fent nekem faszbukon... Tipp, hogy mit ábrázol a kép?
(litchi, az-az licsi, ahogy nati is megfejtette)

Személyes blogom. Néha picsog, néha lelkendezik, fotókat mutogat, videózik, mereng, bölcseket mond, hülyeségekkel égeti magát, emlékeket raktároz. És te ezt mind csillogó szemekkel olvasod.
mailme(et)wilika(pont)hu
ezen a címen lehet engem zaklatni!
RSS


balinto 2006