Hanyatlik

Nemrég volt két éves a wilika.hu domain. Befizettem újabb két évre, hogy ne vesszen oda az elmúlt két év – igaz, megmaradt volna a freeblog-on, ám a legtöbb helyre a wilika.hu van linkelve.

Lassan vége a gyakorlatomnak. Hihetetlen gyorsan eltelt ez a hónap. Habár az egyenes varrással továbbra is gondban vagyok, és bizonyos feladatokkal még mindig órákig el tudok lenni, keveset ugyan, de bizonyosan fejlődtem.

Ám alig csináltam valami előremutatót. Nem "alkottam" semmit – se kép, se hang, se ruha, tolltartó, táska, akármi, semmi –, nem tanultam semmi újat...

Az országútim is már március óta darabokban van, és kezd igen hiányozni – persze, felemelő érzés a Waffenrad-on vonulni is, de sokkal esetlenebbnek, és lassabbnak érzem magam vele. Az, hogy miből lesz pár új alkatrész rá – többek között az itt kinézett, hőn áhított nyereg – az még egy újabb kellemetlen kérdés. De BKV-zni akkor sem szeretnék  többet.

Persze a tömegközlekedésen is sokat dobott, hogy a mobilszolgáltatómtól 100 Mb ingyen internetet kapok, és hogy többnyire csak metróznom kell – azt szeretem – így reggelenként mindig átböngészhettem a napi híreket, faszbukos frissítéseket, sőt, újabban a MEK-ből letöltött Világok harcát olvasgatom telefonomról. Mondjuk tény, hogy olvasni, már rég olvastam.

De visszanyúlnék az elejére; Gyorsan eltelt ez a két hét, és meglepően kevés dolgot csináltam. Ide sem írtam semmit. Úgy tűnik, hogy a "dolgos" hétköznapokban – azért az idézőjel, mert bár lehetőségeim szerint mindennap bejártam, nem rokkantam bele a munkába – kevesebbet gondolkodtam, kevesebb dolgon akadt meg a szemem, vagy csak nem fogott meg semmi olyannyira, hogy úgy érezzem írnom kell róla.

Ebből a semmis kis önmarcangolásból is micsoda hosszú bejegyzést kerekítettem...