Mi lenne ha

– Jaj Vili, mi lenne, ha néha picit pozitívabban állnál a dolgokhoz?
– Többször csalódnék.

Alaptalan általánosítás

Születésnapomon - melyet az üdvözlet-, és jókívánságdömping elkerülése végett gondosan átállítgattam a közösségi szájtokon - esett meg velem;
Amúgy is meg szoktam állni a zebránál a biciklivel, de miután láttam, hogy az előttem lévő autó alaposan lefröcskölte a járdán várakozó hölgyet, már eszembe sem jutott volna átiszkolni előtte. Megálltam - ezzel a komótos géppel amúgy sem nehéz - amire persze felordít mögöttem egy duda. Rákiáltok, hogy "zebra!"
Erre satu, jellegzetes "kibelezem bazmeg" mozdulattal kézifék be, és kipattan a régi, poros, fehér opelből az úriember;
- Leszeggyelek a bicigliről köcsög?
- Inkább tanuld meg felismerni a zebrát.

Najó, nem egy régi opel volt, hanem egy vadiúj fekete audi ásokas, csak borzasztóan éreztem magam, hogy megint csak az általánosítást táplálom.
Verekedés természetesen nem lett, visszaszállt, és padlógázzal, nagy hanggal elhajtott.

Később

Később könnyű okosnak lenni. De most, hogy még a "késő" előtt vagyok, borzasztó nagy nyomást érzek, ami némileg cselekvésképtelenné tesz, egészen addig míg késő nem lesz...

De van, de van!

– ... de biztosan csajozni mész!
– Jézusom, miért gondolod?
– Hát mert nincs olyan hülye, aki azért megy el bringázni, mert esik az eső!

Rakott

Hiába a nyakamba szakadó ezernyi sulis hülyeség, a rakott krumplimmal még mindig extázisba tudom ejteni őt.

Mióta

"Mióta van életed, engem egészen elhanyagoltál..."

Mirko

Meg a blogomat is. A nyakunkba szakadó év vége, és az eddig úszó beadandók sem könnyítik meg persze a dolgomat.