Lánc

...szóval kezdődött az egész ott, hogy a téli sós latyak elvékonyította a felnimet, és a szabvány 10 bar szétröpítette a mindeddig hűségesen szolgáló készséget.

Eztán az idegsérültek félmosolyával – mert ugye pótkerék híján nem tekerhettem, ám utazhattam Tündémmel – megvettem a bérletemet, és felszálltam a buszra. Egész télen nem tudott ledönteni se az eső, se a mínuszok, se ezek kombinációja, ám a BKV öt nap alatt teljesen leigázott. Úgyhogy Tündével el is mentünk a helyi ügyeletre, ahol a doki javasolt nekem valami 4000 HUF értékű tüneti gyógyszert, valamint beadott a nővér egy injekciót. A hétvége alatt a nagyját kihevertem, a többit pedig szép lassan.

Ám a szúrás helye így két hét elteltével igencsak fájdogál. Olyannyira, hogy be sem tudom hajlítani kényelmesen a lábamat, Így a ma reggeli BAM! nyitóra sem tudtam kitekerni a Gödörhöz, csak bicegtem fel-alá a suliban, azt játszva, hogy én vagyok a Doktorház.