Szóval lementünk a Szépszeművel a kis falusi házba, a szüleimhez.
Már vagy három éve nem mutattam be nekik senkit. Mármint senki Olyat.
Büszke vagyok rá, mert ezeddig mindig volt valami a bemutatott alanyban amit picit talán szégyelltem szüleim előtt, vagy legalábbis néha-néha beleharaptam az ajkaimba, mikor valami butaságot tett vagy mondott.
Ehelyett, most néha az ő kezét szorongattam görcsösen – és ő is az enyémet – mikor valami kínosat szóltak a szüleim – hiába, mindenben nem érthet egyet két generáció.
De nem csalódtam egyáltalán, tudtam, hogy nincs is mitől tartanom.
Itthon zsebre tettem őt, lebuszoztam a szülőkhöz, majd lent odaálltam eléjük, benyúltam a zsebembe, és oda tartottam nekik a markom;
Látjátok? Ő a Tünde, szép, tüzes, életrevaló. Tudom, hogy ti is szeretni fogjátok!
Az öregek összenéztek, mosolyogtak, majd elfogadták, és megszerették.
Én pedig örültem. Nagyon.

Édesek vagytok, tökjóóóóóó :))
Thumbs up. (Na ugye, hogy nekem lett igazam...)
Fú, mi is volt az pontosan? :$
Csak annyi, hogy "Minden rendben lesz, meglásd, ne nyűglődj már!"... :]
(Persze ez a rövidített, tartalmi kivonat.)
"-Drágám, én téged a tenyeremen foglak hordozni...
-Mér', autód nincs?"
Shuti te állat :D
Ne írj HTML-tageket a kommentedbe, mert úgyis kiszedjük, ha linket akarsz, egyszerűen írd be, aztán mi majd elintézzük. Ha lehet, légyszíves az e-mail címed is add meg, még ha nem is kötelező.Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Személyes blogom. Néha picsog, néha lelkendezik, fotókat mutogat, videózik, mereng, bölcseket mond, hülyeségekkel égeti magát, emlékeket raktároz. És te ezt mind csillogó szemekkel olvasod.
mailme(et)wilika(pont)hu
ezen a címen lehet engem zaklatni!
RSS


balinto 2006