Megvan az első dolog ami hiányzik a kevei házból.
A fáskamra.
Oda le lehetett menni, megragadni a baltát, és jó paraszt ember módjára kiadni a frusztrációimat. Az igazi az volt, ha egyedül voltam a házban. Ilyenkor bátran lehetett káromkodni, vagy ha annál is nagyobb volt a méreg, artikulálatlanul ordítani gyomorból. Ha plafonig tele volt tömve fával a helyiség, az külön öröm volt, ugyanis ilyenkor bármerre lehetett lendíteni a baltát.
Itt Budán mit csinálok? Magamba fojtom, összeszorítom a fogaimat, majd amikor hirtelen fel-feltódulnak a gondolatok, rácsapok az asztalra, vagy egyéb hatásosabb módon próbálom tönkretenni a kezemet.

Fogsz kapni bazmeg szülinapodra egy kibaszott páncélkesztyűt, lemész a térre és nekiállsz betont bontani mint én :P
elég nekem a seiken-védőm, aztán majd varrok hozzá valami püfölendő alkalmatosságot...
Ne írj HTML-tageket a kommentedbe, mert úgyis kiszedjük, ha linket akarsz, egyszerűen írd be, aztán mi majd elintézzük. Ha lehet, légyszíves az e-mail címed is add meg, még ha nem is kötelező.Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Személyes blogom. Néha picsog, néha lelkendezik, fotókat mutogat, videózik, mereng, bölcseket mond, hülyeségekkel égeti magát, emlékeket raktároz. És te ezt mind csillogó szemekkel olvasod.
mailme(et)wilika(pont)hu
ezen a címen lehet engem zaklatni!
RSS


balinto 2006
Najah... A kertes háznak kétségtelenül meg vannak a maga előnyei. Én ha ideg vagyok csak kinézek az ablakon és nézegetem picit a szálldosó madarakat, a ballra-jobbra ugráló mókusokat, meg a különféle erdei teremtményeket. Utána fogom magam visszaülök a gép elé, és szétlövök egy pár fejet... Utána már jó... =)