A Sex Suicide & Lollypops staff-ja – az-az én – ezúton kíván nektek boldog...
Jajmár. Most komolyan, ki az aki a szívéhez kap nagy boldogan, mikor a mobilszolgáltatója megküldi az ezévi karácsonyi üdvözletet, egy SMS-ben? Vagy amikor a névnapi üdvözletet kap a bankjától? Olyan személyreszóló és megható.
Én tegnap este már épp gyanakodtam, hogy meg sem mozdult a telefon a zsebemben, mikor ilyenkor már rendszerint vagy négy "Áldott Békés Karácsonyt neked és az egész családodnak!" gyűjtőSMS-t kaptam, de úgy tűnik, hogy idén megúszom. De nem. Csak lemerült szegény öreg telefonom. Hamar rá a töltőre, feléleszt és csipog is. Igaz idén megúsztam kettővel. Nofene!
Az iwiw persze hemzsegett a tartalmas kívánságoktól, már vagy két napja. Csak elvéte volt egy-két hozzám hasonló, megsavanyodott, tapló, magánakvaló bumburnyák, aki csak röhögött, vagy akár gúnyolódott is az üres és giccses (Kari, Bari, Aji...) üzeneteken.
Sebaj, a harcsapaprikás és a túróscsusza amit Anyuék csináltak legalább finom volt és bátyámtól kaptam egy tök jó könyvet, amit lefekvés előtt még hamar el is olvastam – de rég nem olvastam már.
Gabesz barátom interview-olt MSN-en;
– ...és, nálatok mi lesz a fa alatt?
– Szőnyeg...
– No jó, de amúgy?
– Hát, ha nagyon beüt a pálesz amit apám hozott faluról, akkor lehet, hogy az egész család is...
Nem tudom hol fogok szilveszterezni, de egy biztos;
Nem akarok Activity-zni!
Szeretem azt a játékot, de szerintem értitek, mit akarok vele mondani.
Nah, komoly második képregény:
Nem, nem ilyen dolgok foglalkoztatnak tanulás közben. Mellesleg szerintem angolul valahogyan jobban hat.
Az etanol (etil-alkohol, borszesz, metil-karbinol, alkohol, szesz, alcohol vini, spiritus vini, alcohol aethylicus C2H5OH) színtelen, jellegzetes szagú és ízű, éghető folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük.
Az etanol a természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul elő a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.
[Wikipédia]
Meg kell hagyni, hogy meglehetősen fura a kapcsolatom az alkohollal.
Régebben nem értettem, hogy miért isszák meg az emberek azt ami a pusztulásból lesz, különféle növények (gyümölcsök) halálából, rothadásából.
Gimi alatt rendszeresen eljártam a haverok által szervezett házibulikra, de sosem tántorogtam öntudatlanul a sötétben, nem hánytam össze senkit, semmit, nem ébredtem összefirkált fejjel a szekrény tetején és a bulik minden pillanatára élénken emlékeztem – például arra is amikor a részegen szerencsétlenkedő haverokon röhögtem, igaz, belül valami egészen más, meglehetősen borús érzés dolgozott, de mindegy is.
Pedig kínáltak engem. Mit kínáltak, kényszerítettek! Legtöbb barátom nem volt hajlandó elfogadni, hogy Wilika – akkor még vilike – bizony nem iszik. De nem csak a barátok, még otthon az ünnepre megterített asztalnál is néha feszült volt a légkör.
Aztán volt az a neves SKA HECC-koncert, melyre Gábor barátom elrángatott. Nos, izgultam, ugyanis ez az egész koncertesdi számomra egy teljesen szokatlan környezet volt, úgyhogy elfogadtam a belépőhöz adott egy pohár Kozelt, remélve, hogy kicsitkét ellazít.
Nah, azóta egészen megszerettem a sört. Igaz, csak pohárból, dobozból valahogy sosem esik jól... és természetesen sosem egyedül.
Ma már úgy vagyok vele, hogy ha néhány barátommal néha napján letelepszem valahol szocializálódni, akkor bizony jó hozzá egy-egy korsó sör – habár, sokszor úgy érzem, hogy anélkül is meglennék.
De amikor valaki direkt itatni akar, meg jön a tipikus szövegekkel mint "Jaj, ne legyél már papírmasé." meg "Milyen férfi vagy te? Fenékig, ne szarozz már!", akkor abszolút nem vagyok vevő a piálásra.
Húsvéti locsolásnál sem ittam. Utálom, mikor valami direkt arra megy ki, hogy az ember lerészegedjen.
Az etil-alkohol a központi idegrendszerre hat, kis mennyiségben az érzékek tompulását, a reakcióidő megnövekedését, kellemes bódultságot okoz
[Wikipédia]
Kellemes bódultság? Miről beszél ez? Amikor barátaim nyár végén megtudták, hogy már nem vagyok teljesen antialkesz, akkor hirtelen belém is töltöttek vagy 3 pohár jägert nagy lelkesen. Utána rendetlenkedett a fókuszom, és enyhén szédültem, de összességében borzalmasan éreztem magam. Magamnál voltam. De még mennyire, hogy magamnál voltam. Haveromnak elmagyaráztam, hogyan kell a rekeszt beállítani a fényképezőgépemen, másik barátom laptopján a netet böngésztem, jelszavaimmal belépkedtem ide-oda, a gépemmel filmeztem, amint két osztálytársunk táncol körbe a szobában, de nagyon rosszul éreztem magam. Álmos is voltam, de aludni még órákig nem tudtam, és baromira rossz kedvem lett. Régen álmodtam olyat, hogy nem tudtam irányítani a mozdulataimat, magatehetetlen voltam, erőtlen. Gyűlöltem azokat az álmokat. Gyűlölöm, ha nem vagyok ura a testemnek, gyűlölöm, amikor harmadszorra sem sikerül egy vonalat úgy húznom, ahogy eredetileg elterveztem – ilyenkor rendszerint nagyon dühös leszek a kezeimre, de tudom, egy nap úgyis egy ceruzával a kezemben fogok berohanni a sebészetre, aztán magyarázkodhatok a dokinak, hogy miként történt.
Ha valakinek ez a jóleső bódultság...
...és akkor is végtelenül primitívnek, igénytelennek tartom, ha valaki azért iszik, hogy berúgjon.
Az emberek nem tudják megnyalni a könyöküket, ám a kijelentés hallatán mégis megpróbálják.
KAMU! Nekem sikerült.
Sikerült a megnyalnom a könyököm, sikerült a lehetetlen!
Ezekután sikerülnie kell a matek pótZH-nak is!
Tünde, Norbi, én, 60-as busz, arcomon tegnap óta furcsa, csíkszerű nyom, ég tudja mitől...
– Wilika, mi ez a karmolás az arcodon? Hmmm...?
– ...és ez a hosszú, szőke hajszál?! Wilika, csak nincs valakid?
– Megtámadott egy golden retriever baz_eg...
Matematikából még jövőre is az I-est fogom csinálni szerintem, de akárhogy is legyen a holnapi ZH-val már nem izgulok, felesleges tudom, hogy felesleges, mint tanulnom rá, mint izgulnom, viszont ez a fizika, egemre mondom, szép! Legalábbis mindenképp öröm, mikor kijön egy-egy eredmény.
Holnap persze máshogy fogom gondolni, mikor csak egy papír lesz előttem, a négyjegyű pedig gondosan elzárva táskámba...

Személyes blogom. Néha picsog, néha lelkendezik, fotókat mutogat, videózik, mereng, bölcseket mond, hülyeségekkel égeti magát, emlékeket raktároz. És te ezt mind csillogó szemekkel olvasod.
mailme(et)wilika(pont)hu
ezen a címen lehet engem zaklatni!
RSS


balinto 2006