Anyám egy szabász-centivel a kezében vészjóslóan közeledett a derekam felé, vállán egy nadrág szabásmintája csapkodott a menetszéltől. Körbetekerte a derekamon, mért, jegyzetelt, majd ránézett Tündére, és megkérdezte;
– Te is le tudod mérni őt?
Tündével összenéztünk, figyeltük, ahogy emlékeink között turkálva mindkettőnk szájának a sarkai elindulnak felfelé, majd kínosan röhögni kezdtünk.
Szóval lementünk a Szépszeművel a kis falusi házba, a szüleimhez.
Már vagy három éve nem mutattam be nekik senkit. Mármint senki Olyat.
Büszke vagyok rá, mert ezeddig mindig volt valami a bemutatott alanyban amit picit talán szégyelltem szüleim előtt, vagy legalábbis néha-néha beleharaptam az ajkaimba, mikor valami butaságot tett vagy mondott.
Ehelyett, most néha az ő kezét szorongattam görcsösen – és ő is az enyémet – mikor valami kínosat szóltak a szüleim – hiába, mindenben nem érthet egyet két generáció.
De nem csalódtam egyáltalán, tudtam, hogy nincs is mitől tartanom.
Itthon zsebre tettem őt, lebuszoztam a szülőkhöz, majd lent odaálltam eléjük, benyúltam a zsebembe, és oda tartottam nekik a markom;
Látjátok? Ő a Tünde, szép, tüzes, életrevaló. Tudom, hogy ti is szeretni fogjátok!
Az öregek összenéztek, mosolyogtak, majd elfogadták, és megszerették.
Én pedig örültem. Nagyon.
Barátnőmnek azt jelenti a rendszerváltás, hogy mióta új pasija van – én – azóta GOM player helyett VLC media player játssza a gépén a videókat.
Szóval a Kedves egyszer a mechanika tanárunkról álmodott, amint épp azon vacillál, hogy 3-ast, vagy inkább 4-est adjon az írásbelimre. Haha, gondoltam, micsoda tébolyult álom!
Aztán ezt félig-meddig el is felejtettem, eljött a vizsgaidőszak utolsó napja, a mechanika vizsga ideje. Sok rinyálás, kevés tanulás, még kevesebb alvás, reggel megyünk be vizsgázni, és én közben már az idegességtől bukfencezgető gyomromat markolva azon morfondírozom, mi az isten verését fogok mondani szüleimnek, ha megint megbukom.
Sebaj, azért neki kell menni a megmérettetésnek. Bent ülök a vizsgán, puska nincs, Szederné van, utóbbi paramétert figyelembe véve, az első helyénvaló – Dávid barátunk számológépét széthúzva a tanárnak összeszalad a két szemöldöke, mire Dávid felnéz, és megjegyzi mosolyogva; "az fizikai kémia!".
Három feladatot a négyből több-kevesebb magabiztossággal megcsinálok, negyedikre már ha akarnám sem tudnék időt fordítani, aztán vizsga végén kérdések szóban, válaszok írásban a papíromra, közben bőszen huzigálom át a képleteket az egyik feladatomban, sűrű "jajbazmeg"-eket mormogva a tenyerembe, javítgatva, végül beadom én is a papirost.
Tündével haza, pihenés, majd telefon Sanyitól, neki sikerült, jegyek fent a neptunon. Gép elé ülünk, bejelentkezem, és megnézem a rendszerüzenetet, majd hirtelen elfordulok a géptől, és a kezeimbe temetem az arcom;
...Műszaki mechanika II.' tárgyhoz tartozó Vizsgajegy eredményére Jó (Bejegyzés dátuma: 2010.01.22.) lett beírva...
Kis leszúrás Tündétől, a felesleges sírásért, majd ő is megnézi a jegyét.
Az álmában neki nem sikerült a vizsga de szerencsére a jósképességei még nem 100%-osak.
Örömszerzés a XXI. században: Küldj linkeket a csajodnak, az emberi hülyeséget viccesen bemutató blogokról, majd szörnyülködjetek közösen, kacarászva.
Képrejtvényünk Tündével, azok kedvéért akik nincsenek fent nekem faszbukon... Tipp, hogy mit ábrázol a kép?
(litchi, az-az licsi, ahogy nati is megfejtette)
– Basszus, egymás után 7 epizód megy a South Parkból, én meg itt beszélgetek veled!
Mondjuk ez sokkal jobban esik, mint amikor azért tette le egy elmúlt a telefont, "mert kezdődik a Hetedik mennyország".
...szóval ezt varrtam karácsonykor Tündének.
Ez egy tolltartó. És cica alakja van. És ha meghúzod a farkát, akkor kinyílik – vigyázz, igazi macskákon nem működik!
És lila.

Személyes blogom. Néha picsog, néha lelkendezik, fotókat mutogat, videózik, mereng, bölcseket mond, hülyeségekkel égeti magát, emlékeket raktároz. És te ezt mind csillogó szemekkel olvasod.
mailme(et)wilika(pont)hu
ezen a címen lehet engem zaklatni!
RSS


balinto 2006